A mentorálás egyfajta kísérés

A Refelx3 szakmai műhelye, az In/ Between Reflex(ions) lebonyolítására a Játéktér színházi folyóirat mentor programját kérte fel. A fiatal szakíróknak szánt workshop fontossgágáról, módszereiről és fesztivál alatti tapasztalatairól Boros Kinga, szakíró, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanárát, a workshop szakmai irányítóját kérdeztük.

Milyen a csapat, a mentorok és diákok?

A workshop keretében öt mentor és tíz résztvevő találkozott és alkotott ideiglenes közösséget olyan természetességgel, mintha évek óta gondolkodnának együtt színházról, holott mindannyian más intézményben tanulnak vagy dolgoznak, és színháznézői tapasztalataik is különböznek. A változatosság izgalma már a workshop előkészítésekor jelentkezett. A mentorok elektronikus úton egyeztették, hogy milyen kutatásaikról számolnának be a foglalkozásokon, és felvetéseik alapján látszott, hogy nemcsak egy tíznapos műhelyt, de egy egész tanszéket érdemes lenni rájuk építeni. Ramune Baleviciute, a Vilniusi Színház- és Zeneakadémia tanára a kortárs színészi munkára vonatkozó kutatását, a Máltai Egyetemen tanító Marco Galea posztkoloniális színházi kutatását mutatta be, Sebastian Vlad Popa, a Bukaresti Egyetem tanára a művészetkritika új útjairól, az bukaresti Observator Cultural színházi szerkesztője, Iulia Popovici a romániai független színházakról beszélt a résztvevőknek, Sebestyén Rita Dániában élő színházkutató, a Játéktér Mentor-programjának alapítója az antik görög színház kortársi olvasatába vezette be őket.

Mit érhetünk a mentorálás módszerei alatt?

A Sepsiszentgyörgyre ez alkalommal meghívott mentorok más-más módszereket és temperamentumot hoztak a csapatba. Voltak alapos, halk szavú eligazítók, és voltak lendületes, energikus csapatkapitányok. Az alapvetés mindannyiuk esetében ugyanaz: a mentorálás sokkal inkább kísérés, mint vezetés; segítség a képességek kibontakoztatásában, bátorítás, lelkesítés, közös munka. A résztvevők szövegeinek gondozása a Játéktér mindenkori mentor-programjában azt jelenti, hogy a mentor kérdéseket és javaslatokat tesz az írással kapcsolatban, amelyek hozzásegítik a szerzőt, hogy saját maga tegye pontosabbá, élesebbé, nyelvileg és stilisztikailag igényessé szövegét.

Miért fontos a fiatal írók gondozás, milyen nehézségek és milyen örömek járnak vele?

Nyolc-tíz évvel ezelőtt friss diplomásként többször adódott lehetőségem hasonló workshopon résztvenni, és mindegyiktől sokat kaptam. Olyasféle intenzív, szolidáris, építő szakmai munkára ad lehetőséget az ilyen foglalkozás, amelynek az egyetemi képzésben talán még nem érzik igényét a hallgatók, az egyre nehezebb körülmények közt dolgozó szerkesztőségekben viszont már nincs rá lehetőség. Ezt megtapasztalni nemcsak résztvevőként jó, hanem szervezőként is.

Valami természetszerű sajátosság minden nemzedékben van – mi határozza meg a mai műhely érdeklődését?

A mostani résztvevők nem vehetőek egy kalap alá pusztán az életkoruk alapján. Bukaresttől Budapestig nagyon más színházi és akadémiai közegben mozognak, néhányan most próbálták ki először élesben a tollukat, mások rutinos nézőnek és szerzőnek nevezhetők. A színházi, különösen a színészi munka belülről való megismerése olyan kíváncsiság, amely bizonyára történelmi kortól és életkortól függetlenül mozgatja a szakírókat. Sepsiszentgyörgyön Pálffy Tibor tartott mozgásgyakorlatokat, foglalkozásokat a workshop résztvevőinek, amelyek során a racionális-verbális megközelítés helyett az érzéki úton való megtapasztalásra volt lehetőség. Olyan alapvető gyakorlatokra gondolok, mint két test egymásnak feszülése, amelynek során mindkét félnek pontosan ugyanakkora erőt kell gyakorolnia a másikra, amennyit tőle kap, nem többet és nem kevesebbet – elméletben egyszerűen hangzik, a gyakorlatban hosszasan lökdöstük egymást, míg a testünkkel is megéreztük, amit fejben tudtunk. Ezt a tapasztalást aztán szépen be lehet építeni a szakírói munkába. Nem kizárólag a legfiatalabbakra jellemző, de két évtized után is zajló folyamat a műfajkeverő írások térnyerése. Sőt, már a műfajkeverő írások sem jó kifejezés, hiszen az előadásokról egyre gyakrabban készül nem írásbeli visszajelzés: a workshop résztvevői is készítettek vlogot, azaz videokritikát.

Hogyan látják, és hogyan olvassák a színházat?

Szemléletes bizonyítéka a nézői élmény szubjektív jellegének, amikor egy szakmai közösségben, jelen esetben a workshopon, ugyanazokról az előadásokról egymásnak szögesen ellentmondó vélemények alakulnak ki. A pozitív előadásélményhez gyakran nélkülözhetetlen a szöveg maradéktalan értése, a színházi és a társadalmi, politikai, történelmi kontextus ismerete, az utalások helyes „megfejtése”. A Reflex3 nemzetközi programjának előadásai nem mindenki számára ugyanúgy hozzáférhetők, ezek a szemléletbeli különbségek a workshop előadáselemző beszélgetéseiben is megmutatkoztak. Legnagyobb vitánk az újvidéki Opera ultima kapcsán alakult ki, amelyet néhányan remeknek, míg mások totális nonszensznek tartottak. Figyelemre méltó tendencia továbbá a vállaltan ideologikus értelmezői pozíció, vagyis az olyan szakírói hozzáállás, amely nem a beazonosíthatatlan átlagnéző véleményét próbálja megragadni, hanem sajátos szempontokra hívja fel a figyelmet, például a nők és a nők ellen irányuló erőszak színpadi reprezentációjára.

Hogyan látják magukat a színházi szakterületeken?

Egymásnak bemutatkozva többször hangzott el olyasféle önmeghatározás, amely bizonytalanná tette, hogy konkrétan, mit jelent az a szakma, amelyet tanulnak: dramaturgféleség, kritikusszerűség… Véleményem szerint, ebben nagyon élesen látszik a romániai színháztudományi képzés összes rákfenéje, elsősorban az, hogy mennyire kevés a hároméves BA-képzés még az alapok lefektetéséhez is. A workshop résztvevői is mindenféle adódó szakmai gyakorlat lehetőségét megragadják: előadáskritikát, fesztiválbeszámolót, interjút publikálnak, független színházi projektekben vesznek részt dramaturgként vagy szervezőként, fesztiválszervezői feladatot, fordításokat vállalnak. Néhányan szépíróként is ismertek.

Prezsmer Boglárka

sticker

NEMZETKÖZI SZÍNHÁZI FESZTIVÁL
2015 MÁRCIUS | 18-31

Sepsiszentgyörgy | Románia
14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Közönségtalálkozó | Miranda

Miranda

Miranda