Kisszínházi fogások a Játéktérben

2015.03.29. | Gy. Turoczki Emese

Stílusosan felolvasószínházzal kezdődött szombat este a Játéktér színházi folyóirat tavaszi lapszámának bemutatója a Tamási Áron Színház kávézójában. A szerkesztők Szíjártó Tímea-Aletta Az eset című, a DráMÁzat II. drámaíró verseny debüt-díjas darabjából olvastak fel részletet, majd ismertették a negyedik évfolyam első lapszámát, amely elsősorban kisvárosi és projektszínházakkal foglalkozik és pályájuk elején levő fiatal alkotókat mutat be. Az volt a céljuk, hogy árnyalják a képet az erdélyi kisvárosok színházai és a különböző színházi projektek kapcsán, ugyanakkor  meg is vizsgálják, hogy ezek a kezdeményezések a  kőszínházak variációi vagy éppen azok ellenében jöttek létre – vezette fel a tematikus lapszámot Ungvári Zrínyi Ildikó, az interjúrovat vezetője.

Ebben a számban a Kolozsváron tevékenykedő bodoki-halmen katával, a nagykárolyi Paul Sarvadival, Kolcsár Józseffel, a kézdivásárhelyi Városi Színház igazgatójával, Czegő Csongorral, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vezetőjével, Sebestyén Abával, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió alapítójával, Tapasztó Ernővel, az Aradi Kamaraszínház vezetőjével olvashatunk interjút. A lapbemutatón több szerző és interjúalany is részt vett, így Kolcsár József azt fűzte hozzá, hogy éppen az interjú készítésekor fogalmazódott meg benne, hogy a szakma nem látja előadásaikat, és nincs kivel a színházról beszélgetnie, ebben a Játéktér szerepét segítségként látja. Czegő Csongor a kisvárosi színház előnyeit és hátrányait taglalta, míg László Beáta Tímea, a Sebestyén Abával készült interjú szerzője arról mesélt, hogy a Yorick Stúdió nehéz időszakon van túl, és bizony szervezés szempontjából igazodniuk kell a kőszínházhoz. Derzsi Dezső, a tavaszi lapszámban szintén szereplő Tein Teátrum egyik alkotója azt hangsúlyozta, hogy az őket foglalkoztató kérdéseket szerették volna közvetlenebb formában tükröztetni, a felolvasószínház – mely idénre kísérleti színházzá alakult – komoly, de játék, felszabadult jutalomjáték. Csuszner Ferenc, aki bodoki-halmen katával készített interjút és akinek otthonában lakásszínház működik, úgy vélte a fiatal művész nem akar kőszínész lenni, nem színházat akar csinálni, hanem a mondanivalójához keresi meg a formát. A kritika rovatban olvasni is lehet a WWW.ORG című performanszáról, amely a videochates munka miértjéről és hogyanjáról szól.

Varga Anikó, a Játéktér főszerkesztője és a kritika rovat vezetője elmondta, rovatában általában nehéz követni a lapszám tematikáját, de a tavaszi számban sikerült szervesen kapcsolódni a többi rovathoz, ami azt is jelzi, hogy a fiatal alkotók, a kis színházak mennyire sokszínűen és jól illeszkednek az erdélyi színházi életbe. A kolozsvári Váróterem Projekt Zéró, a nagyváradi Szigligeti Színház A hetedik lépcsőfok, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház Antosa, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Meggyeskert című előadásairól közölnek kritikát. Sebestyén Rita vezeti a Határátlépések című rovatot, amelyben lapszámonként három, külföldi színházi jelenséggel, alkotóval kapcsolatos írás olvasható, műfaj független a rovat, a cél az, hogy olyan színházakat, kezdeményezéseket mutasson be, amelyek Erdélyben még ismeretlenek, vagy legfeljebb csíráiban vannak jelen. Ebben a lapszámban többek között Nagy Noémi Krisztina tollából a Németországban alkotó Signáról olvashatunk, aki nem történetek kínál, hanem a nézőnek magának kell felépíteni a narratívát, a dán származású művész performansz-installációi kapcsán az immerzív jelzőt használják, mint a részvételi színház egy huszonegyedik századi válfaját. Susanne Danig a művészi útkereséseket, új ötleteket pártoló dán kultúrpolitikáról ír és olvashatunk a BEZNA Színházról, ennek kapcsán a független színházi működésről is. A Zsigmond Andrea által vezetett könyvrecenzió rovatban az Erdélyben megjelent, valamint román és magyar színházi könyveket mutatnak be.

Az online felülettel is rendelkező Játéktér folyóirat szerkesztői fontosnak tartják, hogy az információáramoltatás mellett elmélyültebb anyagok, elemzések is készüljenek, ugyanakkor hogy összehozzák az embereket, ne csak egymás mellé kerüljenek írások, témák, események, alkotók, hanem kapcsolatok is szülessenek. A negyedik évadjánál tartó erdélyi színházi folyóirat létrehozása szorosan kötődik a Reflex Nemzetközi Színházi Fesztiválhoz, ugyanis az alapítók, Sebestyén Rita és Kötő József sepsiszentgyörgyi rendezvényen toborozták az induló szerkesztőséget.

sticker

NEMZETKÖZI SZÍNHÁZI FESZTIVÁL
2015 MÁRCIUS | 18-31

Sepsiszentgyörgy | Románia
14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Közönségtalálkozó | Miranda

Miranda

Miranda