Bukaresti Lengyel Intézet, RO

TADEUSZ KANTOR 100 ÉVES

Az eseménysorozat a Kantor munkásságát bemutató kültéri fotókiállítást és három reprezentatív színházi előadás vetítését kínálja.

A fotográfia megöli az embert – Romano Martinis fotoművész tárlata Kántor színházát mutatja be. Az olasz fényképész és a Cricot2 Színház alkotói kapcsolata 1969-ben indult, és húsz évig, Kantor haláláig  tartott. Martinis elsőként rögzítette Kantor előadásait, majd teljes munkásságát végigkísérte. Színpadi fényképei nagyban hozzájárultak Kantor és művészete huszadik századra gyakorolt hatásának megérétéshez.

A kiállítás a fesztivál teljes időtartama alatt látogatható.

MA VAN A SZÜLETÉSNAPOM

tévészínházi felvétel, rendezte S. Zajączkowski, 1991
1 óra 20 perc
vetítés angol nyelvű felirattal

Lábas Ház, Sepsiszentgyörgy
03/26 csütörtök 17 óra

Utolsó művében a személyességtől való eltávolodást kísérli meg, ami ugyanakkor mégis teljesen alkotója szelleméből, emlékezetéből táplálkozik. Állandó figyelő jelenléte, amivel átírta a képeket, illúziókat, a bemutatón egy üres székben manifesztálódott, ugyanis az utolsó próbák után Kantor meghalt. Személyének hiánya tette felkavaróan élővé és átütő erejű tablóvá az alkotást.

Tadeusz Kantort (1915 Wielopole – 1990 Krakkó/Cracovia) a múlt század legnagyobb újítói közt tartják számon. Szenvedélyes és öntörvényű rendező, színész, szerző, zseniális teoretikus, antifestő, képzőművész, eretnek happening résztvevő és megszállott avantgardista. Lehántott a színházról minden hagyományos értelemben vett teatralitást, merőben új színházi világot teremtett, melyet halott színháznak nevezett el. Olyan élő színészről beszélt, akiben egy halott lakozik. Számára a halál világa maga az örökkévalóság, az abszolút és tiszta; az élet szféráját ezzel szemben tisztátalannak érezte. Előadásainak karmester- és szertartásmestereként maga is színházi jelenség: fekete öltönyös, fehér inges dirigens jelenléte minden alkotását egyszeri és megismételhetetlen eseménnyé tette. Előadások helyett inkább emberi rituálékról és a megismerés színházi útjáról beszélt. „Elvetem a formát, s lényegtelen, hogy amit csinálok, az éppen színház, festészet, rajz vagy könyv. Mindegyik különös módon jön létre, ezért bármit csinálhatok. Ez totális művészet. Nem tudom azt mondani, hogy itt végződik a színház és ott kezdődik a festészet. Számomra a kettő egy és ugyanaz.”– vallotta sokrétű elméleti fejtegetései közt.

 http://www.culturapoloneza.ro/

sticker

NEMZETKÖZI SZÍNHÁZI FESZTIVÁL
2015 MÁRCIUS | 18-31

Sepsiszentgyörgy | Románia
14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Közönségtalálkozó | Miranda

Miranda

Miranda