A versből fakadó játék

2015.03.22. | Gy. Turoczki Emese

Saját bevallásuk szerint is lelkük csücske a Cimborák Bábszínház alkotóinak a Verstől versig hajt a csordás című legfrissebb előadásuk, amely Kányádi Sándor verseire épül, felhasználva a népi játékok és népzene ritmusait, de képi világa táplálkozik az archaikus népszokásokból és szimbólumokból, és szívesen nyúl a vaskosabb népi humorhoz is.Attól is különleges előadása a Cimborák Bábszínháznak, hogy hét különböző színházban szereplő színész játszik benne, ez még nagyszínházak esetében is ritkaság. Látunk maszkos játékot, árnyjátékot, vásári bábjátékot, tulajdonképpen sokféle bábos technikát felvonultat az előadás formai kínálatában, amelyben megelevenednek a népmesék világából ismert, orrukat mindenbe beleütő, kárörvendő vénasszonyok is, itt van élő nagyságban a gazda és felesége, de eltáncolják a vásárban az alkudozást, és a két jó ló táncát is. Játékból játsszák a civódást is – hallani a közönségből, ahonnan olykor az ismerős sorokat a mesélővel együtt mondják a nézők.

A Kányádi Sándor-versek bábszínházi feldolgozása Nagy Kopeczky Kálmán rendezőt is rég foglalkoztatta, míg az eredeti ötlet Demeter Ferenc kolozsvári bábostól származik, ő egyéni előadást szeretett volna, a sepsiszentgyörgyi társulat viszont jó lehetőséget látott a szerkesztett versekben, hogy nagyelőadást készítsen belőle. Nem feltétlenül drámai szöveggé kívánták a verseket alakítani, hanem sokkal inkább úgy kibontani a bennük levő drámai szituációt, hogy a versek líráját életben tartsák.  Kányádi Sándor minden korosztályhoz egyszerre tud szólni: a gyerek a játékosságot kapja, a a felnőtt számára mély üzenetet hordoznak sorai.

Szépen rokonítható szerepe a bábszínházzal, hiszen annak is hasonló a feladata, nem véletlen talán, hogy éppen ezt a produkciót időzítették a bábszínházi világnap alkalmára, amelyet március 21-én ünnepelnek világszerte. „Nem tartott sokáig, hogy felismerjem, színházi kollégáim lenézik a bábot, magukat és státuszukat jóval magasabbra helyezik, mintsem hogy e közösség tagjai legyenek. Ekkor éreztem azt a késztetést, hogy meg kell védenem a szerelmemet, úgy, mint egy lovag, aki a kincsét védi, és akár az életét is odaadná érte. Ekkoriban kezdtem egyre inkább megérteni, hogy a báb kifejezési formaként, nyelvként oly nagyszerű és mélyen bennünk gyökerező, mint az ember örömre és a szomorúságra, a melankóliára és az örömre való ősi hajlama. Megértettem, hogy minden báb a körülöttünk levő világ szimbolikus ábrázolása, és benne él minden ősünk. (…) A mai nap azoké, akik felébresztik a bennünk élő gyermeket, azoké, akik tiszta szívükből szerelmesek a bábművészetbe” – fogalmazta meg a bábszínházi hitvallást Behrooz Gharibpour iráni kurd bábrendező, akinek az idei világnapi üzenetet köszönhetjük.

sticker

NEMZETKÖZI SZÍNHÁZI FESZTIVÁL
2015 MÁRCIUS | 18-31

Sepsiszentgyörgy | Románia
14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Közönségtalálkozó | Miranda

Miranda

Miranda