Móricz Zsigmond nyomán

Rokonok

Kolozsvári Állami Magyar Színház / Kolozsvár / RO

 

„A gúny sebet ejt. Akár minket gúnyolnak ki, akár mi gúnyoljuk magunk. Mit jelent egy előreléptetés? Érdemeink miatt léptetnek előre, vagy azért, mert valakinek, valahol éppen hasznosak vagyunk? Ha előreléptetnek, sokszor elesünk. Az esés sebet ejt. Vannak, akik talpon maradnak. Őket irigyeljük. A gúny, sokszor irigység. Ha gúnyolnak, reagálunk rá. Összezavarodunk és elesünk.

Panama. Mennyivel könnyebb egy országot szétlopni, mint felépíteni. Ady Endre 1899-ben egy országról ír, azt írja róla, hogy »a jövő térképén annak az országnak a helyén egy fehér folt lesz, ezzel a felírással: Ez egy ország volt, de elsikkasztották«. Hány elsikkasztott emberi élet jut egy elsikkasztott országra? Mit kezdhetnénk az elsikkasztott életeinkkel?

Mi történik egy emberrel, aki hirtelen arra ébred, hogy amiről álmodik, az megvalósítható? Mi történik egy emberrel, akivel elhitetik, hogy nagy dolgok várnak rá? Mi történik egy kisemberrel, kinek álmai panamákká válnak? Mi történik velünk, ha hitünk pénzért, elismerésért sikkasztható?

Változásidőből több jut egy életre. Ideológiák változnak, a hogyanok, a definíciók. A hatalom nyelve ezekkel együtt változik. Voltak idők, amikor forradalmak után az értelmiség azt hitte, hogy ő írja a hatalom nyelvét. Vannak idők, amikor az értelmiség egy nyelvet sem tud. A pénz nyelve ma már nem hatalom kérdése. A pénz mindenkihez beszél és csak keveseknek jut. Magasságra vágyunk, csak a repüléssel és a zuhanással tudnánk valamit kezdeni.”
(Kali Ágnes, az előadás dramaturgja)

 

Bocsárdi László

Bocsárdi László rendező, színházigazgató, a romániai és az összmagyar színházi élet egyik legfontosabb alkotója. Rendezői pályafutását Gyergyószentmiklóson kezdte, ahol 1984-ben hat év egyetemi színjátszói gyakorlattal Figura néven megalapította az első magyar nyelvű romániai kísérleti színházat. 1995-től a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház főrendezője és művészeti vezetője, 2005–2022 között a színház igazgatója, jelenleg aligazgatója. Többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari Díjas, számos nemzetközi és országos rendezői díj birtokosa, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettje.

 

Kolozsvári Állami Magyar Színház

Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi hivatásos magyar színtársulat. Jelenleg repertoárszínházként működik a Kulturális Minisztérium fenntartásában. A színház főigazgatója 1990-től Tompa Gábor, vezetése alatt a KÁMSz Románia legtöbb szakmai díjjal elismert színházává vált.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a város kulturális arculatának meghatározó intézménye, amely 2008-tól elkötelezett tagja az Európai Színházi Uniónak (UTE) és az Unió projektjeinek aktív résztvevője. Előadásai az aktuális nemzetközi törekvésekre odafigyelő, kísérleti színházi nyelvet képviselnek, társulatát az ország egyik legerősebbjeként tartják számon. A színház repertoárjában klasszikus és kortárs, a magyar és a világirodalom drámái egyaránt megtalálhatóak. A nagytermi és a stúdióelőadások mellett felolvasószínházi és közösségteremtő programokat szervez, és kétévente házigazdája az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak, amely az utóbbi években rendszeres platformja volt az UTE tagszínházainak. A magyar színházi hagyomány és a román rendezői iskola találkozási pontján létrejött sajátos esztétikáját a színház olyan alkotók meghívásával erősíti, akik a társulat folyamatos szellemi frissességét biztosítják.

A széles közönséget kiszolgáló repertoárrendszer mellett a színház új közönségigényt is teremt, amelynek egyik tere a stúdió. A színház célja olyan alkotói műhelyek, beavatóprogramok, workshopok, nézőket és alkotókat megmozgató események szervezése is, amelyekkel nyitott, és a közönségére odafigyelő kreatív közeget hoz létre. A multikulturális közeg előnyeit kihasználva a színház nem csupán helyi, vagy egyetlen nyelvi közösség megszólítását tűzi ki célul; előadásai folyamatosan román és angol nyelvű felirattal láthatóak. A társulat rendszeresen részt vesz az Európai Színházi Unió nemzetközi projekteiben. Fontosnak tartja a helyi értékek nemzetközi képviseletét, valamint a világszínházi tendenciákkal való találkozást és az alkotók közti párbeszédet.

Az elmúlt három évtizedben a színház előadásai vendégszerepeltek Angliában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Portugáliában, Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában, Szlovéniában, Szlovákiában, Csehországban, a Moldvai Köztársaságban, Magyarországon, Kolumbiában, Dél-Koreában, Japánban és Oroszországban.

 

SZEREPLŐK:

 

Ismeretlen nő – Albert Csilla
Pista – Viola Gábor
Lina – Györgyjakab Enikő
Polgármester / Polgármester titkára – Bács Miklós
Kardics – Dimény Áron
Martiny / Mándy Bálint – Farkas Loránd
Albert / Menyhért – Orbán Attila
A Takarék Tisztviselője – Kiss Tamás
Berci bácsi – Bíró József
Magdaléna – Imre Éva
Kati néni – Varga Csilla
Adél – Kicsid Gizella
Péterfy – Gedő Zsolt
Polgárok – Bíró Gergő, Fazakas Hunor, Filep Gergő, Tulogdi Botond

 

Rendező: Bocsárdi László

 

Díszlettervező: Bartha József
Jelmeztervező: Cs Kiss Zsuzsanna
Koreográfus: Bezsán Noémi
Rendezőasszisztens: Dávid Helga
Előadásvezető: Zongor Réka
Dramaturg: Kali Ágnes
Fényterv: Bocsárdi László
Világítási tanácsadó: Bányai Tamás
A szövegkönyvet a regényből adaptálta: Bocsárdi László, Kali Ágnes

 

Időtartam: 3 óra egy szünettel / 14+

az előadás nyelve: HU

felirat: RO, EN

Bemutató: 2023. február 05.